I’m only human, I’ve got a skeleton in me
and I’m in love.
Horányfeszt ’11 SPRING SESSION
beszámolóra várni kell, addig is tessék beérni ezzel.
múltjelenjövő
írnék én, ha nem felejteném el mire ide érek a géphez. csak sajnos az ötletek, meg a gondolatok általában sétaközben, kinn az utcán jönnek és nem szokott nálam papír lenni. – igen, tudom nagy hiba. de igyekszem tényleg. legalábbis megpróbálok, amennyire tőlem telik. remélhetőleg lesz majd egy hosszabb bejegyzés a közeljövőben gondolatkifejtés szempontjából. érzések, világ és minden jó. addig is sokszor csókollak titeket.
off i go
Kimondtad ?! Szeretlek. Nem akarok nélküled élni. Megváltoztattad az életem. Kimondtad ? Tervezd el. Legyen célod, haladj afelé, de olykor olykor nézz körül, és szippantsd be. Mert most vagy itt .. és holnapra semmivé válhat.
Forget it all again
meg lesz a nyugalom, én tudom (: én folyton bízok. sosem adom fel, hiszem hogy egyszer meg lesz minden, amit csak szeretnék. csak hinni kell. addig is tanulok, formálódok, fejlődök és élek. bármilyen érzés is kavarog a bennem, boldog vagyok. csak szerettem volna elmondani. boldog vagyok a mindennapokban. a többi már részletkérdés (:
shining sun
az évem eddigi legjobb napja volt a mai. – a csütörtöki.
jó, az egy dolog hogy a közgáz nem ment, de több pozitív jelet is láttam. ami persze nem elhanyagolható. mégis, valamiért a délután volt a legjobb.
az info is jól ment, utána elmentem a Felához, meséltem neki. meséltem neki, hogy mostanában szemeit rajtam pihenteti, ami nagyon jó érzés. és elmeséltem neki még pár figyelmes cselekedetét. megerősített.
utána elmentem a piacra, hogy anyának banánt és paradicsomot vegyek:
öreg néni(N) a zöldségesbácsinak(B):
N:tetszik kérni metropolt? metropolt?
B:azt nem köszönöm, ckm nincs?
N:az nincs.
B:ha lesz szóljon az érdekelne.
N:az amúgy micsoda?
B:újság, nagyon érdekes dolgok vannak benne.
N:tessék már leírni nekem legközelebb hozok akkor.
B:neneneeee, csak tessék megjegyezni. …C mint Cica, K mint..- ezek után eljöttem, de ez egy szép pontja volt a napomnak 
utána mentem hazafele, kerestem nagyban a bérletem és pont jött a metró, a metróvezetőbácsi pedig nagyon kedves volt és megvárt. hát ki ült pont abban a kocsiban, ahova én szálltam fel? ő. szerintem a sors nem akarja, hogy ne beszéljek vele. micsoda irónia. felállt, köszöntünk egymásnak – rég nem volt ilyen amúgy -, és annyira friss volt még bennem a zöldséges élmény, hogy teljesen kikapcsoltam és elmeséltem neki, mert hogy megkérdezte hogy mit csinálok arrafele. ő is mesélt, hogy ő merre járt, mi történt vele. egész végig mosolyogtunk, széles mosoly volt mind a kettőnké. miután lemetróztuk együtt azt a két metrómegállót, amennyit mennem kellett vidáman megjegyeztem, hogy na megyek ebédért elköszöntünk, jóétvágyat kívánt és pedig leszökelltem a metróról.
elmentem a kínaiba, előtte telefonáltam párat, kértem sülttésztát és illatos csirkét harr. itthon nagyon vidám voltam. nővérem meg is kérdezte mitől vagyok ennyire feldobva és esküszöm nem tudom, de annyira elborított a boldogság. úgy éreztem magam, mint egy tini a filmekben.
erre már csak az tett rá, hogy megérkezett a pólóm. jó méretben, jókor, jóhelyre.
love WILL tear us apart
nos hogy legyen kicsit személyesebb is, hogy külsőségekben mik foglalkoztatnak, alig pár napja világos a hajam de máris úgy döntöttem, hogy visszaváltok sötétebbre. valahogy nem az én világom a világos nagyon tetszik meg minden, de áh, a sötétebb, a piros. wááá. (: de hát tudjátok hogy van ez. egyszer mindent ki kell próbálni. de a tűz az én elemem, a tűzpiros. vörös. igen, ez az. mit nekem répa? kell a csudának 
– elég hamar megváltozott a véleményem nem igaz? hmm alig várom, hogy elteljen egy hónap – gyorsan fog menni, nem kell azt várni. addig meg jó lesz ez : DDDDD amúgy semmi extra nincs mostanában, igazából. letudtam magamban azokat a dolgokat, amikkel tratkáltalak titeket. de minden jó amúgy. érzem az erőt magamban, meg minden fasza amúgy ma felköszöntöttük Jancsit. sweet sixteen-t honey! voltam és megyek is vásárolni. majd amiket vettem pár kép erejéig majd tartok valami bemutatót vagy tudom is én. tudjátok, fotózni kell ezerrel. és nem akarom magam elszólni, de lehet lesz egy gyakornoki lehetőségem úgyhogy drukkoljatok! ja meg azért is, hogy megnyerjem a lottót és kimehessek new yorkba. köszipuszi.
Faces in disguise
Mindig is a tökéletes világot akartam megteremteni. Képekből tettem össze az egészet. Hogyan is nézne ki a tökéletes világom? Elmesélem.
Lenne egy hatalmas konyhám, középen egy falapos munkaasztallal, mint az amerikai konyhákban. Reggelente mindig valami finom reggelit készítenék és 9-re járnék dolgozni. Fotóznék, vagy valami kreatív munkát végeznék. Lenne autóm, lennének ruháim. Meg tudnék élni. Boldog lennék, a mindennapi stresszen kívül semmi bajom nem lenne. Lenne pénzem arra, hogy eljárjak ide-oda-amoda, például síelni minden évben. Lenne arra pénzem, hogy jó körülmények között éljek. Miért a pénz mozgatja a világot? Miért? Annyira befolyásol mindent és mindenkit… Borzalmas.
Szeretném, hogy a lakásom fényes legyen. Szép bútorokkal, letisztul legyen az egész. Fényképekkel a falon. Az se hátrány, ha van valakim, de őt nem képzeltem oda. Csak azt, hogy milyen körülmények között élnék. A körülmények, igen azok. Az a legfontosabb, hogy mindenem meglegyen. Állásom és megélhetésem. Szeretnék egy műtermet, szeretnék egy saját dobszerkót. Szeretnék egy másik országban élni, de csak úgy, hogy mindenkit aki fontos átcipelek magammal. Sok bőrönd fog majd kelleni. Kezdem egyre inkább azt hinni, hogy nincs tökéletes világ.
Széjjel húznak az érzések, hatalmas a nyomás. Mi az élet? Hogyan élvezhetnénk? Éljünk a mának, képtelen vagyok. Állandóan kattogok, vajon miért vagyok ilyen? Miért fontos annyira nekem az, hogy majd x év múlva mi lesz velem? Bár mondjuk én természetesnek veszem, hogy foglalkozok a jövőmmel. Szóval én hülyeségnek tartom a kérdésemet.. Lehet, hogy belém nevelték hogy foglalkozzak ezzel. Fogalmam sincs.
Igazából egy ennél sokkal vidámabb postot szántam volna ide, ma. De minden annyira összejött egy pillanat alatt. A család, kritika az egyik fotómra. Én pedig egyből elkezdek kételkedni. Remélem a fejfájásom hamar el fog múlni. Ez az egyetlen reménységem a közeljövőre nézve. Ennyit erről, remélem ti jól vagytok.
Go face the day
Go and see new things
Hurricane drunk
please tell me what should i say?
when everything’s alright except you and me
we’ve got another chance to love each other
but we can’t be lovers
this time i promise you, i’ll love you til the end
But i fear i’m just wasting my time
valentine’s day
már többször is neki álltam írni, de valahogy sose jött az ihlet. nem is történik semmi, csak gondolatok mocorognak a fejemben. csak a szokásos jövővel kapcsolatos. egyre nagyobb a nyomás, de hát ezt már leírtam pár bejegyzéssel lejjebb.
leginkább csak magamra számíthatok, ha előrébb akarok jutni valamivel is. kéne az útmutatás, de senki nem tesz semmit. az angolcsoportomban tanulni képtelenség, a közgazdaságtan nem érdekel – pedig jobb lenne, ha már a marketing érdekel.. – matekozok agyba főbe, töri esszét kéne írnom. rám szakadt minden egyszerre. majd ha letudtam a dolgaimat, akkor majd minden rendben lesz. amúgy nyugodt vagyok, csak el kell rendezni mindent magam körül. írnék nektek valami gondolkodós bejegyzést. csak mert azt kicsit felemelőbb olvasni, mint az ilyenekről. csak az a baj, hogy annyira lefoglalja a gondolataimat, a tanulás hogy az hihetetlen. már persze ha tanulnék, rendszeresen. ami nem mindig sikerül – a lustaságot, hogy lehet legyőzni? az embernek olyan nehéz magán erőt venni. vagy ti nem így gondoljátok? szeretjük a jól megszokott dolgokat, pedig abból ki kell szakadni. a változás jó. azt hiszem. igazából ennek a napnak a szerelmesekről kéne szólnia. szerintem ez egy giccses átvett ünnep, jó mondjuk szerintem a rózsa is giccses és elcsépelt közhelyes virág, szóval lehet én látom rosszul. hogy miért giccses és közhelyes? kérem azért, mert a rózsát a legegyszerűbb megvenni azt odabaszni a csajhoz, nem az hogy bemennél a virágoshoz és szebbnél szebb virágok közül válogatnál ááá dehogy. na de sebaj. ne csak ezen az egy napon szeress, térnék vissza a valentinnaphoz. igazából nem tudom, hogy milyen is igazából ez a nap, mivel valentinnapon még sose volt senkim. – mintha annyi valakim lett volna pfháhá. viszont már alig várom, hogy kb 2 hét múlva megint fodrászhoz mehessek, hogy befestessem a hajam. najó, legyen 3 hét, de szigorúan annyi! mivel nem sikerült a mostani szín, meguntam ezt a semmit, ami nem olyan hogy “anyád milyen jó színe van a hajadnak” vörös, hanem ez a hápf. ja igen ilyen, szóval most valami pirosasabbat akarok-ha esetleg érdekel milyet, akkor postolok képet. fuckyeah. ennyit rólam, veletek mizu?
I’ll think of you tonight.
Megcsinálom!
Merry Christmas
Boldog Karácsonyt nektek (:
nem sok minden történt mióta írtam. kaptam egy iHome-ot akkor ugye a paramore-os naptárat és pólót, ezenkívül sálakat és pénzt. azt hiszem fogok venni a pénzből egy telefont és mit is akartam? ja igen egy jó hajvasalót. a telefont még nem tudom. ja igen. és megkaptam a nővérem/sógorom Nikon D200-át <3 kösziii.
a másik, hogy ami számokat most berakok kéretik meghallgatni és a szövegre figyelni mivel sokatmondóak. főleg számomra. akkor hát most képek
invisible
Eljátsszuk, hogy erősek vagyunk, higgadtak maradunk, és titkoljuk, hogy nagyon is emberek vagyunk.
mash up
mutatok két képet a tegnapról.
az egyik osztálytársaspartifotós, a másik fijusszalagavatós.
desire
Footsteps on the dance floor reminds me baby of you
Teardrops in my eyes, next time I’ll be true, yeah
Whispers in the powder room
“She cries on every tune, every tune, every tune”
don’t ever look back
irigylem azokat az embereket, akik halálnyugodtan várják az érettségit, a továbbtanulást. ráadásul akkor ha SEMMI elképzelésük sincs. én itt vagyok, két évre az érettségitől és kivagyok. nem tudok semmit. állítsatok le. megkattanok.
és már csodálkozom, ha a gyerekek felnőttek akarnak lenni.
milyen jó volt az oviban.
halloween ’10
nos jóestét.
itt már november elseje és nemsokára fél 1 . késő van, mindjárt le is fekszem aludni csak még fogat kell mosni meg megágyazni. az elkövetkezendő pár napban remélem sikerül kicsit kikapcsolódni.
jut eszembe sikerült készítenem pár képet.
értkeljétek a skálán
the last one.
remélem élveztétek ezt a kis bemutatót. megtettem minden tőlem telhetőt és még bőven maradtak képek. ezt is túl soknak érzem
jut eszembe ha akármelyikőtök is nézi/nézte/nézni fogja a valemont – a filmet. elégjo.
ja és a napi zene, keresek valami jot. semmi halloweeni hangulat, csak zene
